Az eszköz 2014. június 21-én, a napnyugta után került fel egy tetőre úgy, hogy pontosan déli irányba nézve egészen december 21-e napnyugtáig folyamatosan rögzítse központi csillagunk égi útját. A képen minden egyes ív a Nap egy napnyi útvonalát mutatja meg.
A camera obscura
A camera obscura (sötét kamra) egy lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet leképezésére szolgál. Egy fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.Akár lehetne a fényképezőgép ősének is tekinteni, hiszen nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós 997-ben írt Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.
Filléres tudományos eszköz
A szolárgráf tulajdonképpen olyan egyszerű eszköz, mint egy pofon. Egy műanyag csőbe fotópapírt helyezünk, majd mindkét végén lezárjuk. A kép a cső elején szúrt apró lyukacskán keresztül jut a fényérzékeny papírra. Mivel semmiféle elektronikus vagy mechanikus eszközt nem tartalmaz, így nincs is mi elromoljon benne.A szolárgráfot ezután szorosan rögzíteni kell egy oszlopra úgy, hogy az apró lyukacska pontosan dél felé nézzen. Ezután már nincs más dolgunk, csak néha ellenőrizni, hogy nem tömődött-e el az eszköz elején lévő parányi lyukacska, vagy a madarak nem raktak szerelmi fészket rajta.
Fél év elteltével márt látható is az eredmény! A csőben elhelyezett fényérzékeny papírlapon jól láthatóan kirajzolódott a Nap égi útja, ahogy a nyári napfordulót követően egyre alacsonyabban delel egészen a téli napfordulóig. De nemcsak a Nap útja, hanem a környező táj sejtelmes háttere is kirajzolódott a képen.
December 21-én történik meg, hogy a Nap eléri legalacsonyabb pontját, ettől kezdve ismét egyre magasabbra emelkedik majd az égbolton.
Az elkészült képen jól látható, hogy méltán nevezik Szegedet a napfény városának, hiszen rengeteg vonal rajzolódott ki. Az egyes kihagyások a felhős, borult napokat, órákat jelzik, mivel ekkor nem jutott el elég fény az eszköz belsejébe ahhoz, hogy a Nap is látszódjék.
Illés Tibor
Partiscum Csillagászati Egyesület
http://partiscum.hu
