Napszúrás

Időtartam: 20 perc
Korosztály: általános iskola 4. osztály, általános iskola 5-8. osztály, középiskola, felnőtt

A Nap... egy, a Tejút, a mi galaxisunk 300 milliárd csillaga közül... Nincs közel a Tejútrendszer középpontjához... Nem a legnagyobb vagy épp a legkisebb, a legfényesebb, a legforróbb vagy a leghidegebb... És nem is az egyetlen csillag, amelynek bolygói vannak. Űrbéli szomszédságunkban minden tizennegyedik ugyanolyan sárga csillag, mint a mi Napunk... Szóval egyáltalán nem különleges, kivéve egy dologban: az egyetlen csillag, amiről tudjuk, hogy hozzájárult az élet kialakulásához. A Nap, a mi csillagunk....




Egyesületünk a gyerekek otthoni oktatását segítő anyagokat hozott létre annak érdekében, a tanulók iskolai szünet, távollét alatt is hozzájuthassanak az őket érdeklő, ismeretterjesztő filmekhez.
Amennyiben szeretnétek munkánkat segíteni, megtehetitek az alábbi számlaszámra utalt bármilyen összeggel.
A támogatásotokat és a megosztásokat köszönjük!!
PACSI Egyesület
K&H Bank 10402805-50526582-80881000
Telefon: 06 30 383 03 74
iskolaplanetarium.hu
e-mail: iskolaplanetarium@gmail.com
06 30 383 03 74

Élet a Naprendszerben... és azon túl

Egyesületünk a gyerekek otthoni oktatását segítő anyagokat hozott létre annak érdekében, a tanulók iskolai szünet, távollét alatt is hozzájuthassanak az őket érdeklő, ismeretterjesztő filmekhez.
Amennyiben szeretnétek munkánkat segíteni, megtehetitek az alábbi számlaszámra/telefonra utalt bármilyen összeggel.
A támogatásotokat és a megosztásokat köszönjük!!
PACSI Egyesület
K&H Bank 10402805-50526582-80881000
Telefon: 06 30 383 03 74
e-mail: iskolaplanetarium@gmail.com

Élet a Naprendszerben... és azon túl

Időtartam: 17 perc
Korosztály: általános iskola 5-8. osztály, középiskola, felnőtt

Az élet a Földön képes szinte bárhol megvetni a lábát... és évmilliárdok hosszú során át fejlődött. De kialakulhatott-e más bolygókon, holdakon a Naprendszeren belül.... és azon túl?

A Nap égi útja Szegeden – hat hónap egy képen

A Magyar Csillagászati Egyesület országos akciójához csatlakozva a szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület is kihelyezett egy különleges, ám annál egyszerűbb napkamerát, a szolárgráfot.

Az eszköz 2014. június 21-én, a napnyugta után került fel egy tetőre úgy, hogy pontosan déli irányba nézve egészen december 21-e napnyugtáig folyamatosan rögzítse központi csillagunk égi útját. A képen minden egyes ív a Nap egy napnyi útvonalát mutatja meg.

A camera obscura

A camera obscura (sötét kamra) egy lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet leképezésére szolgál. Egy fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.
Akár lehetne a fényképezőgép ősének is tekinteni, hiszen nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós 997-ben írt Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.

Filléres tudományos eszköz

A szolárgráf tulajdonképpen olyan egyszerű eszköz, mint egy pofon. Egy műanyag csőbe fotópapírt helyezünk, majd mindkét végén lezárjuk. A kép a cső elején szúrt apró lyukacskán keresztül jut a fényérzékeny papírra. Mivel semmiféle elektronikus vagy mechanikus eszközt nem tartalmaz, így nincs is mi elromoljon benne.
A szolárgráfot ezután szorosan rögzíteni kell egy oszlopra úgy, hogy az apró lyukacska pontosan dél felé nézzen. Ezután már nincs más dolgunk, csak néha ellenőrizni, hogy nem tömődött-e el az eszköz elején lévő parányi lyukacska, vagy a madarak nem raktak szerelmi fészket rajta.
Fél év elteltével márt látható is az eredmény! A csőben elhelyezett fényérzékeny papírlapon jól láthatóan kirajzolódott a Nap égi útja, ahogy a nyári napfordulót követően egyre alacsonyabban delel egészen a téli napfordulóig. De nemcsak a Nap útja, hanem a környező táj sejtelmes háttere is kirajzolódott a képen.
December 21-én történik meg, hogy a Nap eléri legalacsonyabb pontját, ettől kezdve ismét egyre magasabbra emelkedik majd az égbolton.
Az elkészült képen jól látható, hogy méltán nevezik Szegedet a napfény városának, hiszen rengeteg vonal rajzolódott ki. Az egyes kihagyások a felhős, borult napokat, órákat jelzik, mivel ekkor nem jutott el elég fény az eszköz belsejébe ahhoz, hogy a Nap is látszódjék.

Illés Tibor

Partiscum Csillagászati Egyesület

http://partiscum.hu

Stúdióbeszélgetés napfogyatkozásról

A szegedi TelinTV stúdióbeszélgetésében
néhány gondolatot hangzott el a napfogyatkozásokról

Napfogyatkozás képek 2011. január 4.

A képeket a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai készítették. A műholdképekből készített filmen jól látszik, ahogy a Hold árnyéka végigsöpör Európa felhőzetén.

Napfogyatkozás - 2011.01.04.

Reggel részleges napfogyatkozás
Fotó: Vigh Lajos - Paks

Csillagászati szempontból mindenképp jól kezdődik az év, mivel január 4-én reggel – derült idő esetén – jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg hazánkból – tudósít a hirek.csillagaszat.hu, (link  ) a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Összeállításunkból sok mindent megtudhatnak erről az érdekes eseményről.

Hazánkból legutóbb 2008. augusztus 1-jén láthattunk részleges napfogyatkozást, hasonlóan jelentős mértékű részleges napfogyatkozás viszont 2003. május 31-én kora reggel volt. Szegedről megfigyelve a január 4-i fogyatkozás 8:03:53-kor kezdődik, a fogyatkozás közepén, 9:27:30-kor a fogyatkozás nagysága 77%-os, azaz a napkorong több mint háromnegyede takarásban lesz, ami a napfény észrevehető csökkenésében is megnyilvánul. A Nap ekkor is csak 14,4 fok magasan lesz a horizont felett. A fogyatkozás vége 10:58:32-kor következik be.

Mikor van napfogyatkozás?

Napfogyatkozás idején égi kísérőnk, a Hold takarja el a Napot. A Hold négyszázszor kisebb, mint a Nap, ám négyszázszor közelebb is van hozzánk, így a Földről nézve a két égitest látszó átmérője közel azonos: a Hold épphogy el tudja takarni csillagunkat.
Napfogyatkozás csakis újholdkor jöhet létre, amikor a Hold a Nap és a Föld között halad át. Ha ezen alkalomkor a Hold árnyéka történetesen a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold eltakarja, „elfedi” a napkorong egy részét. Joggal vetődik fel a kérdés: ha minden 29 és fél nap elteltével újhold van, miért nem látunk havonta egy napfogyatkozást? Sajnálatos módon ennek bekövetkeztét meggátolja az a tény, hogy a Hold keringési síkja 5 fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringési síkjával. Így legtöbbször a Hold árnyéka újhold idején a Föld alatt vagy felett húz el. De évente legalább kétszer a rendszer geometriája olyan helyzetű, hogy a Hold árnyékának valamely része a Földre hull, amit azon a területen napfogyatkozásként érzékelünk.
A legutóbbi teljes napfogyatkozást Magyarországról 1999. augusztus 11-én lehetett megfigyelni. Szeged akkor a teljes fogyatkozás sávjában volt, így a városból is nagyszerű látványban lehetett részünk.
A január 4-i napfogyatkozás során a földi megfigyelők számára azonban a Hold nem fogja teljesen elfedni a Napot, ezért láthatunk csak részleges fogyatkozást, amit életünk során többször átélhetünk. A részleges fogyatkozás a Föld nappali felének kontinensnyi méretű területeiről is jól látszik.

Biztonságos megfigyelés

SOHA NE NÉZZÜNK KÖZVETLENÜL A NAPBA, SE SZABAD SZEMMEL,
SE BINOKULÁRON VAGY TÁVCSÖVÖN, SE A FÉNYKÉPEZŐGÉP VAGY
A VIDEOKAMERA KERESŐJÉN KERESZTÜL!

A napkorong 1%-ának sugárzása a telehold fényének kb. tízezerszeresével egyenlő! (Pedig tudjuk, hogy a telehold is milyen vakító, főleg távcsövön keresztül). A Napba belepillantani még akkor sem szabad közvetlenül, ha már csak egy vékonyka sarló maradt belőle. Egy rövid pillantás is maradandó szemkárosodást okozhat, amelynek következményeit egész hátralévő életünk során el kell szenvednünk! Reméljük, nem ilyen módon lesz maradandó az élmény...
A szemünk elé egy szűrőt kell helyezzünk. Akkor elég sötét a szűrő, ha a napon kívül más (tereptárgy) képe nem látható rajta keresztül. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, túlexponált színes film vagy napszemüveg használata.
Ha nincs szűrőnk, a napképet ki is vetíthetjük a távcsövön keresztül. Minél messzebb van a vetítőernyő, a kép élesítéséhez annál jobban kell az okulárt az objektívtől távolítani. Nagy előnye a projekciónak, hogy egyszerre több ember is figyelheti a jelenséget. Kivetítésre az 5-10 cm nyílású távcső az ideális.

Észlelés Szegedről

A térképen megjelölt pontom várom az érdeklődőket Herschel-prizmás távcsővel és meleg teával január 4-én, 7.45-11 óra között. Infó-vonal: 30/383-03-74


Napfogyatkozás 2011. január 4. nagyobb térképen való megjelenítése

Mikor lesz a következő napfogyatkozás?

Január 4-ét követően a legközelebbi napfogyatkozásra 2015. március 20-án kerül sor, amikor a Föld más tájain teljes, míg Magyarországról 62-68%-os részleges fogyatkozást láthatunk. Ezt követően 2020. június 21-én már nagyszerűbb látványnak örülhetünk, mi Szegediek is, mivel ekkor egy úgynevezett gyűrűs napfogyatkozást láthatunk, reggel háromnegyed hétkor. Ezt követően a 2020-tól kezdve szinte minden évben valamilyen nagyságú részleges napfogyatkozás (’20, ’21, ’22, ’25, ’26, ’27, ’29) lesz megfigyelhető Magyarországról is.

A Duna TV és a Magyar Csillagászati Egyesület

napfogyatkozásokról szóló összeállítása

 

Ugyanez Szegedről és Paksról (Vigh Lajos) így nézett ki

Sivatagi poros naplemente

Az afrikai eredetű meleg légáramlás hihetetlen mennyiségű port sodort az ország fölé. A képek a poros naplementét mutatják.

 

Canon 40D, Canon 75-300 USM II tele (75mm), F22, ISO125, 1/80

Canon 40D, Canon 75-300 USM II tele (300mm), F22, ISO125, 1/1600