Partiscum Mobil Planetárium

Újjáéledhet Szeged napórája?

Nyomozás egy szegedi horizontális napóra után

Az „elveszett” napóra
A Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában tartotta IX. országos találkozóját a Magyar Csillagászati Egyesület Napórás Szakcsoportja, melyet a Partiscum Csillagászati Egyesülettel közösen szervezett. A találkozó egyik figyelemre méltó aktualitása egy „elveszett” szegedi napóra megtalálása volt. A napóra felújítását a PACSI vállalta, amihez támogatókat is vár.





A Partiscum Csillagászati Egyesület felvállalta, hogy a „panel-napórát” felújítja. Ehhez azonban nemcsak anyagi forrásokra van szüksége, hanem a munkálatokban aktívan közreműködő, segítőkész embereket is vár. Jelentkezni az egyesület e-mail címén, illetve telefonon lehet:
30/383-03-74
70/591-14-12

A Délmagyarország napilap 1986. november 7-én (!!!!) a 16. oldalon ad hírt egy napóra elkészültéről

Cikk a DM-ban
Új napóra. Köztéri napórával gyarapodott az elmúlt napokban Szeged. A felsővárosiak összefogásából született játszótéri érdekességet a lakóterületi központ társadalmi munkában valósította meg. A háromszor három méteres óra számlapjait a Szegedi Vas- és Fémöntöde készítette el, Hajdú Gábor kisiparos pedig társadalmi munkában lefényezte. Az itt lakók munkáját a Vedres István Építőipari Szakközépiskola három tanulója is segítette. A városi tanács, a HNF és a felsővárosiak szorgoskodásának eredménye közel tízezer forint értékű társadalmi munka. Igaz a nap egyelőre nem akar sütni, de a legkisebbek körében így is népszerű az óra.

Az MCSE főtitkára, Mizser Attila által elküldött cikk fényképet is közöl, amelyen a hatalmas napóra panelházak között fekszik a földön egy jókora (remélhetőleg) pólusra mutató árnyékvető rúddal. Arab az óraszámozás, a félórák is jelöltek.
Az időegyenleti grafikon
Az egyesület levelezőlistájára küldött felhívás hatására Szabó Imre, szentesi napórakutató Szegedre utazott és addig járta a felsővárosi panelvilágot, amíg meg nem találta a napórát a Retek utca 8. számú háztömb mögött a játszótéren, a trafóház mellett. A napóra fém árnyékvetője sajnos nem élte túl az elmúlt 27 esztendőt, viszont a horizontális napóra számlapja ma is ott fekszik a fűben. Sőt a napóra finomhangolását segítő időegyenleti grafikont mutató kisebb tábla is még megtalálható!

Napóra a panelek tövében

Szabó Imre útmutatását követve könnyen odatalálhatunk az 1986. november 7-én felavatott horizontális napórához, ami a kelet-nyugati irányú Retek utcából érhető el. A Retek utca 8-10-12. és a Kemes utca 14-16-18. négyemeletes panelházak által közbezárt belső területen van. Kissé keresni kell, hiszen teljesen a pázsitba simul. Leginkább a Retek utca 10/A és 10/B lépcsőházak között átjárón déli irányban áthaladva található meg.
A fűvel benőtt napóra számlapja
A földön fekvő, vízszintes számlapú napóra valóban 3x3 méteres, de a betonozott rész külső része már füves, földes. A betonba épített alumínium csíkok 2,2x2,2 méteres belső részt határolnak, ez anno sárgára lehetett festve. Ettől kifelé az egész órás és a félórás csíkok megvannak, ezen belül az arab óraszámok már lekoptak.
Megmérve a napóra számlapjának kelet-nyugati élét az égtájakhoz képest csak 1,2 fok az eltérés. Ez a kis eltérés arra mutat, hogy a napórát olyan valaki tervezte és tűzte ki, aki nemcsak a napórákhoz, hanem a csillagászathoz (csillagászati földrajzhoz) is értett.
A napóra koordinátáját meghatározhatjuk a Google Earth segítségével. A Retek utca 10-re keresve szépen bejön a házsorok közötti parkolókkal, fákkal tarkított belső park, sőt a műholdfelvételen ott van maga a napóra is! Egy trafóháztól délre van, mellette három kis folt a kerti asztalokat és az ülőhelyeket jelzik. A napóra koordinátái: 46.266016 északi szélesség és 20.163345 keleti hosszúság.
A napóra fém árnyékvetője (természetesen) nincs meg, de középen ott van a letört csonkja, abból úgy sejthető, hogy ez egy hengeres vascső volt. Ha manapság egy stabil, vandálbiztos mutató készülne ide, akkor a napóra újra régi fényében mutathatná az időt!

Keszthelyi Sándor a napóránál

A napóra mutatója

A szegedi napóra számlapjához illő árnyékvetőjének helyreállításához egy pici csillagászati földrajz is szükséges. A napóra mutatója a helyének földrajzi szélességével kell hajolnia a vízszintes síkhoz: azaz 46,266016, kereken 46,3 fokkal. Ennek függőleges síkja észak-déli irányúnak kell lennie, de az itt adódik a számlap égtájakra tájolt megépítéséből, valamint a mutatónak a napóra közepéből kell kiindulnia.
A téli napfordulói 20,2 fokos napálláshoz elegendő lenne egy 60 cm-es rúd, akkor délben végigérne az árnyék a napóra északi széléig. A napéjegyenlőségekkori 43,7 fokos napálláskor 105 cm-es rúd árnyéka érne végig, viszont a nyári napforduló legmagasabb 67,2 fokos napállásának legrövidebb az árnyék, ekkor 150 cm-es rúd kell.
Ez utóbbira kell tervezni, azaz 150 cm-es rúd kell, ennyi legyen a számsík fölött. Gondolni kell a betonba kerülő plusz szakaszra is. Statikailag biztosabb egy háromszög alakú árnyékvető, amelynek ilyen hosszú az éle. Vagy legalább a rúd alátámasztandó.

Napóra a ferences templomnál

Napórák Szegeden anno...

Szeged, Mátyás király tér
Alsóvárosi r. k. templom (Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom). Műemlék. Gótikus stílusban épült 1493-1503 között, újjáépítve 1713-ban. Napóra van a templom Ny-i bejáratától balra, már a plébánia D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra rögzített márványlap, négyzet alakú, 0,5 m élhosszúságú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű, negyedórás sűrűségű. Felirata: MDCCCXVII, azaz 1817-ben készült. 2003-ban ünnepelték a templom felszentelésének 500 éves évfordulóját. Ekkor a felújításakor (külső vakolás és festés) ezt a napórát 1 méterrel magasabbra helyezték. Kissé közelebb is került a tőle keletre magasodó templomhoz, így délelőttönként teljesen árnyékban marad.

Szeged, Mátyás király tér
Napóra a kvadrumban
Az alsóvárosi r. k. templomhoz (Szeged-Alsóvárosi Ferences Templomhoz) csatlakozó ferences kolostor. Műemlék. 1713-1751 között épült több szakaszban barokk stílusban. A 18-19. században ferences főiskola működött itt, 1950-től szociális otthon. Napóra van a kolostor belső udvarának D-i falán 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt és festett, negyedkör alakú, 1,5 m sugarú volt. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű, félórás osztású. A napóra valószínűleg 18. századi, később többször felújították. A 2003-as felújításkor a napóra számlapját „megszüntették”. Csak az árnyékvetője maradt meg, az is elgörbített helyzetben.


Szeged, Kertész utca
Füvészkert, Szegedi Csillagvizsgáló
A Füvészkert sarkában lévő egyetemi csillagvizsgáló. Napóra csillagdától 5 m-re DNy-ra a talajon van. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutató 3 m hosszú vascső. A számlap betonra és betonlapokra festett 5 m átmérőjű félkör. Óraszámozása nincs, csak 13 osztásvonal. Szatmáry Károly fizikatanár készítette 1992-ben.

Szeged, Mars-tér (??)
Nemzetközi Ipari Vásár területe. Napóra áll a bejárattól jobbra egy vasállványzaton. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A fém számlap téglalap alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: P GY. és az 1984-es évszám

Szeged, Rigó u. 12.
Bérczi Szaniszló napórája. Családi ház udvarán kisméretű (12x25 cm) tégla lapburkolat. Erre van szerkesztve egy horizontális napóra. Az óravonalak és az éves napjárás hónapvonalai krétával vannak kihúzva. A téglák éleibe baltával bele van vésve olyan jelek, amelyből újra fel lehet rajzolni a krétavonalakat, ha elkoptak. Az árnyékvető egy pózna. A napóra 2005-ben készült.

Árpád tér
Korábban az Árpád térről nézve a Szeged Nagyáruház előtt, a jelenlegi Katolikus ház tűzfalát is díszítette egy festett „reklám” napóra. Sajnos a felújítások során ezt levakolták. 

Szeged - Tápé. Általános Iskola
Földrajzi gyakorlókert, 1980-ban létesült. Napóra van a kertben egy 1 m magas vascső oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutat. A két tartókör és a számlap átmérője 0,8 m-es. Ugyanitt világtájmutató és delelés-magasságmutató is van. Valamennyit Pósa Lajos és Tóth Ágnes földrajztanárok tervezték 1980-ban.

Juhász Gyula: Tápén

Juhász Gyula szobra
Egy szőke ákác árnyán áll a lóca,
Onnan tekintek a világba most,
Delet mutat az álmatag napóra,
Az ég tündöklő és a táj halott.

Most alszanak a kazlak kertek alján
És alszanak a kertek boldogan
S a békák némák most a tócsa partján
És alszik az idő, mely gyászt fogan.

És alszik bennem a remény, az emlék,
Egy szőke felleg áll fejem felett.
Körötte bánatos kék végtelenség,
Ó szőke felleg, csöndes üzenet!

Mit árnyékolod be az égi kéket,
Mit árnyékolod be a lelkemet?
Üzennek már a fájó messzeségek,
Nyomor, panasz, gyász vár már rám. Megyek!


Ott van elrejtve a vers harmadik sorában: „Delet mutat az álmatag napóra...” Vajon ma is mutatja még a delet? És vajon hol?