Partiscum Mobil Planetárium

Vénusz-átvonulás - bemutató Szegeden is

Előadás és távcsöves bemutató

A 2012-es év legjelentősebb égi eseménye lesz a június 6-i Vénusz-átvonulás, melyet napkeltétől 6:55-ig figyelhetünk meg. Szegeden a Partiscum Csillagászati Egyesület 2012. június 6-án, reggel 5 órától várja az érdeklődőket a Repülőtér Bajai úti sarkánál lévő parkolóban.

Az év csillagászati eseménye a június 6-án, szerdán zajló Vénusz-átvonulás. A látványosság napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint röviddel 7 óra előtt ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz apró korongját a Nap fényes arca előtt. Akár szabad szemmel is – természetesen a Nap megfigyeléséhez kötelező védőeszközök használata mellett – látható a jelenség. A legbiztonságosabban azonban a megfelelő szűrővel ellátott távcsövekkel, csillagászatban járatos segítők társaságában lehet az átvonulást végigkövetni.

A június 6-i bemutató helyét a térképünkön láthatják
Vénusz átvonulás 2012. június 6. nagyobb térképen való megjelenítése

Vénusz-előadás a Százszorszép Gyermekházban

A ritka égi esemény előestéjén, a szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület Vénuszról szóló ingyenes előadását tekinthetik meg az érdeklődők 2012. június 5-én 17 órától a Százszorszép Gyermekház 103-as termében (Szeged, Kálvin tér 6.). Betekintést nyerhetünk majd a bolygó jellemzőibe, megismerhetjük, hogy mit rejt a vastag légkör, miért nevezik Esthajnalcsillagnak. Megtudhatjuk miért is olyan különleges a Vénusz-átvonulás, milyen tudománytörténeti érdekessége van a jelenségnek, és bemutatásra kerülnek a másnapi észlelés eszközei is.
A ritka jelenségről és a bolygóról szóló előadás egyben a Partiscum Csillagászati Szakkör megnyitója is, ahová minden korosztályt szeretettel várnak. A heti rendszerességgel megrendezésre kerülő foglalkozások mellett távcsöves bemutatókra, és havonta egy nagyobb előadásra is sor kerül. A szakkörről bővebb információ az egyesület weboldalán, illetve a 30/383-03-74-es telefonszámon érhető el.

Nézni, de csak óvatosan!

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől (amikor a Vénusz sötét korongja megjelenik a Nap keleti peremén) a kilépésig (amikor a másik oldalon elhagyja azt), de Magyarországról csak az utolsó órát és a kilépést lehet megfigyelni, mely a jelenség legérdekesebb része, mert ekkor különös fényjelenségeket figyelhetünk meg.
Nagyon fontos a megfelelő szűrők használata az átvonulás megfigyelésekor. Az 1999-es napfogyatkozásra vásárolt napfogyatkozás-néző szemüvegek közül a fémes felületűek továbbra is biztonságosan használhatóak a szabadszemes megfigyelésre, amennyiben a felületük mindenféle sérüléstől mentes. A csak fénycsökkentő hatású, sötét felületű változatok ennyi év után már nem biztos, hogy teljes védelmet nyújtanak a napfény káros sugarai ellen, ezek használata nem javasolt. Távcsöves megfigyelés esetén megfelelő szűrőt illetve úgynevezett Herschel-prizmát kell használni, de a Nap korongja egy fehér lapra is kivetíthető.

Vénusz a Nap előtt – tudománytörténeti érdekesség

A bolygó átvonulása napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint röviddel hét óra előtt ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz csöppnyi korongját a Nap fényes arca előtt. Ez az átvonulása a Nap előtt meglehetősen ritka jelenség, annak ellenére is, hogy a legutóbbira éppen 2004-ben került sor.
Az egymást követő átvonulások között rendre 8 – 121,5 – 8 – 105,5 év telik el. A Föld június elején és december elején keresztezi a Vénusz keringési síkját, így csak akkor van átvonulás, ha ez utóbbi éppen alsó együttállásban van. Ezért hasonló jelenséget a Földön ma élő emberek közül senki sem fog már látni! A Vénusz a Nap északi részén halad át, átmérője 58,3", míg a Napé 1890", arányuk 1:32,4. A Vénusz majdnem egy ívperces korongja mindössze 0,001 magnitúdós fénycsökkenést fog okozni. Így akár napfogyatkozásról is beszélhetünk, azonban ez igen csekély mértékű lesz.
1716-ban Edmond Halley felhívta a figyelmet, hogy a Vénusz-átvonulás alkalmas a Föld–Nap távolság – a csillagászati egység – meghatározására, különösen akkor, ha a Föld egymástól távoli pontjairól figyelik meg a jelenséget. Ezért 1761. június 6-án az átvonulást Európából sokan észlelték (ahol a belépés nem, de az átvonulás nagy része látható volt), de sokan utaztak el a Föld távoli pontjaira is. Korai expedíciók a Föld számos pontjára.
A következő Vénusz-átvonulásra, 1769. június 3–4-én még több expedíció készült, ez volt James Cook kapitány híres csendes-óceáni útjának egyik fő célja. Ez az átvonulás csak Európa legészakibb részén volt megfigyelhető, így a dán király felkérésére Vardø szigetére utazott a magyar Hell Miksa és Sajnovics János, hogy onnan végezzék el az észlelést. Ezzel lehetővé vált, hogy a távoli expedíciók és a vardøi észlelés alapján Hell Miksa kiszámítsa a csillagászati egység értékét. Noha később bécsi irigyei kétségbe vonták számítása és mérése helyességét, utólag kiderült, hogy az ő számítása állt legközelebb a ma elfogadott értékhez.
Az 1874. december 9-én bekövetkezett átvonulás során készültek az első fényképfelvételek, de ez a technika még a kísérletezés szakaszában volt, ezért kevés sikerült közülük. 1882. december 6-án Amerikából észlelték végig magyarok egy német expedíció keretében a Vénusz-átvonulást, mivel Európából és így Magyarországról is a jelenség kezdete látszott csak.
2004. június 8-án az egész ország a Vénusz-átvonulás lázában égett, derült idő mellett figyelhettük meg a teljes jelenséget, magunk is megtapasztalhattuk a „fekete cseppet”, a Vénusz légköre okozta anomáliákat. A kontaktusok mérése ugyan nem volt tudományos értékű, de az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tudósai fogadták a lelkes amatőr észlelők adatait, megkísérelve újra kiszámolni a csillagászati egység értékét. A sok mérési adat átlaga 149.608.708 ± 11.835 km, ami csupán 10.838 km-rel nagyobb a jelenlegi hivatalos értéknél.