Partiscum Mobil Planetárium

Holdhalót hozott a Mikulás

A piros kabátos rénszarvashajszoló a gyerekeknek csokit, virgácsot, a csillagász érdeklődésű felnőtteknek pedig holdhalót hozott. A halo egyfajta légköri fényjelenség gyűjtőneve, melyek a cirruszfelhők jégkristályai nyomán jönnek létre a Nap vagy a Hold körül.

A halo a Napot, vagy a Holdat körülvevő fehér, esetenként vöröses színben pompázó gyűrű, ami a cirrusfelhőkben lévő lap- és oszlopkristályok oldallapjain bejutó fény hatására jön létre. A Nap körül is megfigyelhető, de a Hold gyengébb fénye miatt sokkal többen láttak már ilyen „holdudvart”, mint a Nap körüli halot.
A körív lehet teljes, vagy csak részben látható, ám a Holdtól való távolság minden esetben 22 fok. Ezt a kinyújtott karunk széttárt ujjainak segítségével mérhetjük le: a hüvelykujj s a kisujj között nagyjából 22 fok a távolság, tehát ha a hüvelykujjunkkal érintjük a Holdat, a körív valahol a kisujjunk hegyénél lesz. A 22°-os halo az égen jelentős kiterjedéssel bír, éppen ezért főleg az egész eget beborító cirrostratusokon alakul ki. A halo tartós jelenléte melegfront érkezésére utalhat.
A képeken Hold alatt látható igen fényes „csillag” a Jupiter bolygó, mely az idei téli égbolt egyik legfeltűnőbb látványossága. Hasonló égi jelenségekről a Légköroptikai weboldalon olvashatnak.