Partiscum Mobil Planetárium

Drakonida meteor-zápor

Hullócsillag-zápor várható 2011. október 8-9-én

Szombat estére várják a csillagászok a Draconida meteorraj maximumát, amely szerencsés esetben több száz hullócsillag feltűnését jelentheti egyetlen óra alatt – írja a hirek.csillagaszat.hu a Magyar csillagászati Egyesület hírportálja.

Ugyan az időjárási előrejelzések a hétvégére nem sok jót ígérnek, mivel egy kiterjedt frontrendszer felhőzete éri el hazánkat, a keleti tájakon élők – így mi is Szegeden – reménykedhetnek egy valódi hullócsillag-záporban.


Üstököstörmelék a Föld közelében
A Draconidák egy igazi XX. századi meteorraj, ugyanis az 1900-as évek előtt még nem létezett, pontosabban a meteorrajt létrehozó üstökös korábban nem keresztezte a földpályát. A számunkra lényeges változások 1898 októberében történtek, amikor az égitest megközelítette a Jupitert, melynek gravitációs tere megváltoztatta annak pályáját, így az akkor még ismeretlen égitest napközelpontja ezt követően már a földpályán belülre esett.
Az 1913-as újrafelfedezés után jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökös egy új meteorrajt hozhat létre, melyet a későbbi években többször is sikeresen megfigyeltek, de az október 9-10-e környékén jelentkező áramlat nem mutatott különösen nagy aktivitást.

Meteorvihar
1933-ban, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de feljegyeztek egy olyan öt másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt – a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor – is láttak. A hat és fél évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteorról percenként. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbi években mindig nagy reményekkel várták az üstökös, és így a meteorraj visszatérését.

Két hullámban várható hullócsillagzápor
A számítások alapján két meteorfelhőn fogunk áthaladni szombat este 6 óra és éjfél között, melyek közül a második, este 10-re előrejelzett maximum tűnik a biztosabbnak. A napnyugta környékére előrejelzett, fényesebb meteorokból álló maximumot olyan porfelhőktől várják, melyeket az 1800-as évek végén dobhatott ki az üstökös, ám mivel 1900 előtt nincs megfigyelésünk az üstökösről, nem tudhatjuk, hogy valóban mutatott aktivitást, vagy sem.
Az este 10 órára jelzett kitörést az 1900-ban és 1907-ben kiszabadult porszemek okozhatják, nagysága elérheti a 600 meteor/órát, bár egyes előrejelzések csak 50-100 meteor megjelenésére számítanak óránként. A kérdés eldöntésére a legjobb módszer, ha magunk is meggyőződünk arról, hogy mi történik szombat este az égen, reméljük ebben az időjárás nem fog megakadályozni minket. Sajnos egy komoly zavaró tényező viszont lesz: a négy nappal telehold előtt járó égi kísérőnk. Az erős holdfény a halvány meteorokat biztosan eltünteti az égről, de ha valóban 500-600 meteor villan fel egyetlen óra alatt, eléggé sok fényes lesz köztük ahhoz, hogy életünk egyik legszebb természeti jelenségében gyönyörködhessünk.
Aki legalább a Nagy Göncöl csillagképet ismeri, a mellékelt térképen jól meghatározhatja, hogy milyen irányban is kell keresni majd a meteorokat.