Partiscum Mobil Planetárium

Kész a Partiscum Csillagda tetőszerkezete

Az elmúlt hétvége során sikerült megszerkeszteni, és megépíteni a csillagda tetőszerkezetét. Nem is volt olyan nagy feladat, hiszen két remek munkatárs is közreműködött a munkában: Arany Ászok úr, valamint Lord Byron, az eb felügyelte az építést.
Első tervként a tető 20-as zártszelvényből, hegesztéssel készült volna, azonban financiális okok miatt, valamint a könnyítés okán bramac-lécből lett megkonstruálva. Így valóban könnyű szerkezet keletkezett, amit egy ember, és két asszony könnyedén emelt az épület vázára. Sajnos a mai szegedi vihar ismét áthúzta a számításokat, így a szerkezet további munkái, és a bitumenes tetőlemez borítás felhelyezése még várat magára. A hétvége tervei között szerepel még a külső burkolat felhelyezése és időjárásálló bevonatának elkészítése.
Ezt követi majd a belső szerelés, de ez már egy másik történet. Szerencsére az előirányzott költségkeretet eddig nem léptem túl, nagyjából 30eFt-ba került a felhasznált anyag, de a végső számvetést majd az első csillagpróba után fogom megcsinálni.
Persze most jön majd a zsebbenyúlósabb időszak, hiszen a tetőfedésre, a külső burkolásra, a festésre, és a padló valamint távcső állványának elkészítésére nagyobb összeget kell áldozni, de mindent a cél érdekében.
Az elmúlt napok-hetek eseményeit a képfilmen lehet nyomon követni. Remélem, Hegyhátsálon sem lankad a munkakedv, bár ott nagyobb a munkástömeg, és keményebb a tégla.

Már áll a Partiscum Csillagda "csontváza"

Az elmúlt hétvége és a hétfő ismét fúrás-faragás-fűrészelés és hasonló remek foglalatosságok között talált. Persze az elmaradhatatlan koraesti zivatar félbeszakította a munkatempót, de már lassan elkezdett testet ölteni a Partiscum Csillagda. Helyére került az összes tartóoszlop, az ajtófélfa, a szemöldökfa, valamint a tetősínt tartó vízszintes zárógerenda egy része. A tetőszerkezet vázlatát sikerült a hegesztést végző jószomszéddal néhány pohár sör mellett megbeszélni. Eredmény: már ő is érti :-)
A képeken jól látszik a Szegedet északról megközelítő morcos viharsáv felhőzete – kissé pszichedelikus külsőt kölcsönözve a csillagda-csontváznak. És hogy csillagászati is legyen a dologban: előttem van a vihar, középen a bódé, hátam mögött a nap nyugszik, északról pedig nem mohásodik a fagerenda, mert le van kenve impregnáló anyaggal.
A további tervek szerint a hétvégén – természetesen ha az égiek is úgy akarják – a külső burkolás, felületkezelés és az ideiglenes védőtető felszerelése következik. Közben új helyet kell keressek a Partiscum Meteorológiai Állomásnak is (de szép neve is van), mert bizony már útjában van a csillagdaépítésnek.
A 24 órában működő állomás adatai itt tekinthetők meg: SZEGED METEOROLÓGIAI ADATOK

Elkezdődött a Partiscum Csillagda építése

Az előkészületek, a tavalyi alapozás és a tervezgetés-anyagbeszerzést követően ma elindult a Partiscum Csillagda építése.
Az épület – magunk között szólva „bódé” – favázát alkotó gerendákat Xylamon impregnálószerrel itattam át, ami a különböző gombákat és egyéb fakárosító „lényeket” hivatott távol tartani. Ezek a száradást követően a korábban lebetonozott oszloptartókba lettek rögzítve, és ideiglenesen megtámasztva, míg ellenpárjuk valamint az összekötők fel nem kerülnek. A napos hétvége-hételeje során várhatóan az összes oszlop a helyére kerül.
A műszerpark is változáson ment keresztül. A korábbi Celestron C8-as visszakerült előző tulajdonosához és helyette néhány héten belül egy Meade 254/2500-as Schmidt-Cassegrain kerül majd felszerelésre.

Partiscum Csillagászati Szakkör

Csillagászati szakkör indul a Somogyi-könyvtárban
A Dóm téren megrendezett nagysikerű Csillagászat Napja után sem maradnak programok nélkül a szegediek. Az SZTE Kertész utcai Csillagvizsgálója mellett már a Somogyi-könyvtárban (Dóm tér) is várják a téma iránt érdeklődőket.

Elsőként 2011. május 12-én, 16.30-tól a könyvtár 1. emeleti Zeneszobájában ingyenes szakköri foglalkozást indít a Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület, ahol minden korosztály számára lehetőség nyílik egy-egy téma mélyebb feldolgozására, a csillagászati ismeretek megalapozására, bővítésére. A kéthetente megrendezésre kerülő szakkörben elsőként a Hold lesz a téma, amiről képeket, megfigyelési segédeszközöket, útmutatókat, filmbejátszásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, megismerhetik a Hold kialakulását, történetét és kutatását, és néhány, az égitestről szóló könyvet is bemutatnak majd.
Aki pedig mindezt távcsövön keresztül is meg szeretné szemlélni, minden pénteken 19-22 óra között várják az SZTE Kertész utcai Csillagvizsgálójában.


A Hold, mint égi kísérőnk

A Hold átmérője negyede, térfogata 1/49-ede, tömege viszont csak 1/81-ed része a Földének, miközben a Naprendszerben az 5. legnagyobb hold, a kőzetbolygók esetében pedig egyedülállóan nagy kísérőről van szó, így az anyabolygójához képest a legnagyobb kísérő égitest.
A Holdnak gyakorlatilag nincsen légköre, felszínének hőmérséklete pedig +130°C és -160°C között váltakozik. Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ami a Föld felszíne alatt van. A Hold kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési idő megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.
A Föld körüli keringési ideje 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap. A főbb holdfázisok: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed. Az, hogy melyik napszakban látszik a Hold, a fázissal is kapcsolatos. A Hold árnyékban lévő részét is időnként látni lehet – hamuszürke fény –, mivel a Földről ráeső fény kis része onnan visszaverődik.

Partiscum Csillagászati Szakkör

Kéthetente a Somogyi-könyvtár 1. emeleti Zeneszobájában megrendezésre kerülő szakkörök az iskolai év végéig ingyenes látogathatók. Időpontok: május 12. csütörtök, május 25. szerda, június 9. csütörtök, 16 óra 30 perctől. Június 1-én pedig a földszinti előadóban egy nagyobb előadásra várják majd az érdeklődőket.

További információk elérhetőségeinken kérhetők.

A Csillagászat Napja - film

A Csillagászat Napja - Szeged 2011

Galilei-élmény a Dóm téren
A szegedi Dóm téren a Csillagászat Napja alkalmából megrendezett „járdacsillagászaton” több mint húsz távcsővel mutatta be az égbolt látványosságait az érdeklődőknek a Magyar Csillagászati Egyesület (link: http://mcse.hu ) Szegedi Helyi csoportja és a Partiscum Csillagászati Egyesület (link: http://partiscum.hu ). A bemutatón az este folyamán közel 4000 látogatót regisztráltak, akik a napfoltokat biztonságos szűrökön keresztül is megnézhették. Az este folyamán igazi slágernek számított a Hold kráter borította felszíne, és a gyűrűs Szaturnusz csodálatos látványa.

Ezen a napon az ország több városában egyszerre rendeztek a szegedihez hasonló bemutatókat, hogy megismertessék a látogatókkal csillagos égbolt szépségét. Míg a Dömötör torony lábánál lévő központi sátorban előadások, műszerbemutatások zajlottak, addig a téren felállított távcsövek mögött hosszú sorokban álltak az érdeklődők. Az SZTE csillagász hallgatói és a PACSI amatőrcsillagászai fáradtság nélkül állták a feléjük záporozó kérdéseket, melyeket a Naprendszerről, a Holdról, és a csillagok világáról tettek fel nekik.

„Hűha…” és „Aztaaa…”
Fiatalok, idősek, egész családok érkeztek, szinte minden korosztály eljött, hogy ezen az estén a Fogadalmi templom tornyai előtt saját szemével nézhessen bele a távcsövekbe. A szabad szemmel is látható Hold az okulárokon keresztül varázslatos, kráter szaggatta felszínét mutatta, a Napon pedig a foltok ragadták meg a figyelmes szemlélőt. Az est leszálltával sem szűnt meg a látogatók áradata, így egy-egy pillantásért akár fél órát is türelmesen vártak, hogy saját szemükkel láthassák a Naprendszer talán legszebb bolygóját, a gyűrűs Szaturnuszt.
A távcsövek mellől gyakran hangzott fel a „hűha…” és az „aztaaa…” kiáltás, hiszen sokan csak most pillantottak bele először igazi, az égboltra fordított távcsőbe. A csillagok és a bolygók valamint az űrkutatás világáról szóló élvezetes előadások az SZTE csillagász hallgatóit dicsérték, akik folyamatosan, közérthető stílusban segítettek eligazodni ebben a varázslatos világban.

A valóság élménye

„A Fekete Házban egy hónapon keresztül fotókon lehetett látni a csillagos eget” – mondta el portálunknak Garami Ádám György, a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi csoportjának vezetője. „Itt azonban mindenki a saját szemével meggyőződhetett arról, hogy a Napon valóban vannak foltok, a Holdat kráterek borítják és a Szaturnusznak tényleg van gyűrűje.”
A múzeumi kiállítást egy hónap alatt több mint négyezren tekintették meg, és ennek köszönhetően ezen az estén szinte ugyanennyien jöttek el Dóm térre, hogy belenézzenek egy-egy távcsőbe, még a közeli SZOTE Klubba induló fiatalok is meg-megálltak, hogy részesei legyenek a látványnak.

A Galilei-élmény
Több mint négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet.
A Galilei-élmény átélése és átadása volt Kulin György csillagász (1905-1989) egyik legfontosabb üzenete, és ezt a 400 évvel ezelőtt született élményt próbálták szegedi csillagász hallgatók és lelkes amatőrcsillagászok tovább adni, akik ezen a szombati estén derekasan állták a látogatók rohamát.
„Az amatőrcsillagász saját kedvteléséből kémleli az eget, az eszközöket is maga vásárolja” – mondta Illés Tibor, a szegedi Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület elnöke. „Sajnos ehhez a hobbihoz kétfajta idő kell: jó, és szabad. Sokszor azonban ez a kettő nem mindig találkozik egymással. Szerencsénkre ezen az estén az égiek igazán kegyesek voltak hozzánk, és szinte zavartalanul tudtuk bemutatni a látnivalókat. Mindig örömmel veszünk részt ilyen rendezvényeken, hiszen ezt az élményt jó megosztani másokkal is.”
Galilei a Hold megfigyelése során kiemelkedéseket azonosított kísérőnkön, sőt árnyékuk alapján azok magasságára is becslést végzett. Rámutatott, hogy a Hold nem sima gömb, mint ahogy Arisztotelész tartotta, hanem egyenetlen felszínű égitest. Erről, és még sok részletről – kráterekről, hegyvonulatokról – a saját szemükkel is meggyőződhettek a szegediek. A kisebb-nagyobb távcsövekbe pillantva akár az Apolló űrhajósai helyébe is képzelhették magukat, akik több mint 40 éve a Hold felfedezésére indultak.

Múzeumok és Kutatók Éjszakája a csillagászokkal
Hasonló bemutatókat idén júniusban, a Múzeumok Éjszakáján, valamint szeptember végén a Kutatók Éjszakája rendezvényein láthatunk majd. De addig sem maradunk Szegeden csillagászat nélkül, hiszen az SZTE Kertész utcai Csillagvizsgálójába minden pénteken 19-22 óra között várják a látogatókat. A Partiscum Csillagászati Egyesület pedig a Somogyi-könyvtárban kéthetente tart szakköri foglalkozásokat és előadásokat, melyre minden korosztályt szeretettel várnak. A rendezvényekről az interneten és a sajtóból kaphatnak bővebb információkat.

A szegedi eseményen készült képek

RTLKlub Híradó



A Délmagyarország "élmény"-beszámolója és képei

Sakkoznak, vagy kártyáznak az űrhajósok?

Szeged – Kína eljuthat a Marsra, a Nap felrobbanását pedig csak 8 perc késéssel érzékeljük. Aki szombaton kilátogatott a Dóm térre, némi túlzással Neil Alden Armstrong nyomait is felfedezhette a Holdon.

Olvassa tovább...



A Csillagászat Napján közreműködtek:
MCSE Szegedi Helyi csoportja
Garami Ádám György - csoportvezető
Kovács Fanni
Sánta Gábor
Csányi István
Vesselényi Tibor
Heiligermann Zsófia
Miltner Tímea
Bonyák János
Barna Barnabás
Bódi Attila
Papp Dávid
Nagy Andrea
Kun Emma
Szalai Tamás
Erdei Elvira
Erdélyhegyi László
Szűcs László

Partiscum Csillagászati Egyesület
Illés Tibor - elnök
Vigh Lajos (Paks)
Sári Gábor
Somogyi Béla (Nyíregyháza)
Illésné Pál Erzsébet
Illés Réka Gabriella
Bodola Miklós

A bemutatón használt távcsövek (MCSE SZHCS)
102/500 Sky-Watcher refraktor+AZ4
200/1000 Sky-Watcher Newton+EQ5
254/1200 Sky-Watcher Dobson
70/700 Sky-Watcher refraktor+AZ1(2?)
70/500 Sky-Watcher refraktor fotóállványon
114/500 Sky-Watcher Newton+AZ-GOTO
20x90 óriásbinokulár fotóállványon
63/840 Zeiss Telementor óragépes ekvatoriális mechanikán+Herschel prizma

A bemutatón használt távcsövek (PACSI)
Celestron C6 150/1500 SC + HEQ5-GoTo
Celestron C8 200/2000 SC + HEQ5-GoTo
Sky-Watcher 90/900 refraktor + EQ2
Celestron 102/1350 MC + félvillás GoTo
Sky-Watcher 70/500 + AZ1
Orosz 40/500 refraktor kézben
40/500 "Jack Sparrow" replika tengerészeti látcső kézben
Astromedia papír-Kepler kézben
SW 6x30 keresőtávcső kézben
50-es binoklik kézben 2db

Híradások a szegedi rendezvényről

A Csillagászat Napja - Szegedi helyszín

Segítségképpen a bemutató helyszíne
Szombati napon Szegeden a parkolás ingyenes!
Kattints a szimbólumokra a magyarázatért

A Csillagászat Napja nagyobb térképen való megjelenítése

Hold - az "égi csónak"

Raynox 800 teleobjektív, Canon 40D, ISO320, 1/20

A Csillagászat (elő)Napja - Szeged


Csillagászat (elő)Napja – Szeged, Somogyi-könyvtár

2011. május 6.

A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület (PACSI) is csatlakozott az MCSE Szegedi Helyi Csoportjának Dóm téri programjához, így 2011. május 7-én a PACSI több, köztük GoTo-s távcsővel is segíteni fogja a bemutatót (Celestron C6, Celestron C8). A PACSI a Csillagászat Napja előtti délután a Szegedi Somogyi-könyvtár (Szeged, Dóm tér) földszinti termében virtuális Naprendszer-túrára várja az érdeklődőket 2011. május 6-án, 16.30-kor. Az ismeretterjesztő előadáson csillagászati alapismeretekkel, fogalmakkal ismerkedhetnek meg a résztvevők, melyek segítséget nyújtanak az égbolt megismerésében. Egy virtuális túra keretében ellátogathatunk a Naprendszer valamennyi bolygójára, sétát tehetünk a Marson, és megismerhetjük a legnagyobb bolygó, a Jupiter varázslatos világát. A Somogyi-könyvtár munkatársai az esemény előtt bemutatják a bibliotékában található csillagászati témájú művészeti albumokat.

MCSE Közgyűlés – 2011

Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria
2011. április 30.