Partiscum Mobil Planetárium

Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület (PACSI)

2011. január 24-én, a Bírósági bejegyzést követően hivatalosan is megkezdte működését a Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület, rövidített nevén a
P A C S I

Az egyesület székhelye: 6729 Szeged, Udvardi János utca 4.
e-mail: pacsi.szeged @ gmail.com
e-mail: itb.panorama @ gmail.com
telefon: +36/30-383-03-74

A PACSI elnöke: Illés Tibor (Szeged)
A PACSI elnökségi tagjai: Vigh Lajos (Paks), Illés Réka Gabriella (Szeged)
A PACSI Alapszabálya: pacsi.doc

Az Egyesület céljai:
1.      munkálkodik a csillagászat társadalmi elismertségének fokozásán
2.      népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit
3.      támogatja a csillagászati ismeretek iskolai és iskolán kívüli oktatását
4.    segíti, támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, valamint mozgásukban korlátozott személyek csillagászati ismeretterjesztését, részükre térítésmentes ren­dez­vé­nyeket tart
5.    együttműködik más, határon túli csillagász szervezetekkel, felkérésükre közös pályázatokon, rendezvényeken vesz részt
6.      együttműködik oktatási intézményekkel, felkérésükre közös pályázatokon, rendezvényeken vesz részt
7.     szakmai és szervező tevékenységével segíti a hazai és határainkon kívül élő magyar amatőrcsillagászokat értékes megfigyelések végzésében
8.      támogatja, és elfogadja más csillagászati egyesületek céljait és tevékenységét
9.      minden egyéb olyan tevékenységet végezhet, amely a kitűzött célok megvalósítását szolgálja
10.  együttműködik más szervezetekkel, felkérésükre közös pályázatokon, rendezvényeken vesz részt

A legkisebb Naprendszeren kívüli kőzetbolygó


Minden eddiginél kisebb méretű exobolygót fedeztek fel a NASA Kepler űrtávcsövével. A Földnél mindössze 1,4-szer nagyobb planéta felszínén azonban pokoli viszonyok uralkodhatnak – írja a hirek.csillagaszat.hu.

A NASA által 2009 márciusában útjára indított Kepler űrteleszkóp több mint 3 évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan, miközben 156 ezer csillag fényességét méri a Földről elérhetetlen pontossággal. A távoli csillagok körül keringő bolygók a csillaguk előtt való elhaladásuk miatt kis mértékben csökkentik annak látszó fényességét, lehetővé téve közvetett megtalálásukat.
A Nap körül keringő űrtávcsőnek ez a kilencedik bolygófelfedezése, azonban eddig egy kivétellel a Jupiterhez és a Neptunuszhoz hasonló óriásbolygókat sikerült találnia. A most közzétett felfedezés, a Kepler-10b, az első kőzetbolygó, ráadásul a Naprendszeren kívül eddig ismert legkisebb planétát jelöli. Mérete mindössze 1,4-szerese a Földének, tömege viszont 4,6-szor akkora, átlagsűrűsége így 8,8 gramm köbcentiméterenként. Ez nagyjából a tiszta vas sűrűségével egyezik meg.
A Kepler-10b mindössze 20 óra alatt kerüli meg központi csillagát, mindezek alapján 20-szor közelebb kering szülőcsillagához, mint a Merkúr–Nap távolság. Ennek megfelelően felszíni hőmérséklete magas, mintegy 1500 Celsius fok, felszínét valószínűleg olvadt láva borítja. A csillag, amely körül az új rekorder bolygó kering, fényes és viszonylag közel van hozzánk, távolsága 560 fényév.
A Kepler-10b mérföldkőnek számít a Földhöz hasonló, lakható bolygók kereséséért folytatott küzdelemben. A bolygó fontos tagja a szuperföldek családjának, paramétereit a legpontosabban ismerjük a kőzetbolygók közül. Egyben előrevetíti a Kepler várható felfedezéseit is, hiszen a NASA-misszió célja a Kepler-10b-hez hasonló, kisméretű, de élet hordozására is alkalmas planéták gyakoriságának mérése a csillagok lakhatósági zónáiban.

Stúdióbeszélgetés napfogyatkozásról

A szegedi TelinTV stúdióbeszélgetésében
néhány gondolatot hangzott el a napfogyatkozásokról

Napfogyatkozás képek 2011. január 4.

A képeket a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai készítették. A műholdképekből készített filmen jól látszik, ahogy a Hold árnyéka végigsöpör Európa felhőzetén.

Napfogyatkozás - 2011.01.04.

Reggel részleges napfogyatkozás
Fotó: Vigh Lajos - Paks

Csillagászati szempontból mindenképp jól kezdődik az év, mivel január 4-én reggel – derült idő esetén – jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg hazánkból – tudósít a hirek.csillagaszat.hu, (link  ) a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Összeállításunkból sok mindent megtudhatnak erről az érdekes eseményről.

Hazánkból legutóbb 2008. augusztus 1-jén láthattunk részleges napfogyatkozást, hasonlóan jelentős mértékű részleges napfogyatkozás viszont 2003. május 31-én kora reggel volt. Szegedről megfigyelve a január 4-i fogyatkozás 8:03:53-kor kezdődik, a fogyatkozás közepén, 9:27:30-kor a fogyatkozás nagysága 77%-os, azaz a napkorong több mint háromnegyede takarásban lesz, ami a napfény észrevehető csökkenésében is megnyilvánul. A Nap ekkor is csak 14,4 fok magasan lesz a horizont felett. A fogyatkozás vége 10:58:32-kor következik be.

Mikor van napfogyatkozás?

Napfogyatkozás idején égi kísérőnk, a Hold takarja el a Napot. A Hold négyszázszor kisebb, mint a Nap, ám négyszázszor közelebb is van hozzánk, így a Földről nézve a két égitest látszó átmérője közel azonos: a Hold épphogy el tudja takarni csillagunkat.
Napfogyatkozás csakis újholdkor jöhet létre, amikor a Hold a Nap és a Föld között halad át. Ha ezen alkalomkor a Hold árnyéka történetesen a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold eltakarja, „elfedi” a napkorong egy részét. Joggal vetődik fel a kérdés: ha minden 29 és fél nap elteltével újhold van, miért nem látunk havonta egy napfogyatkozást? Sajnálatos módon ennek bekövetkeztét meggátolja az a tény, hogy a Hold keringési síkja 5 fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringési síkjával. Így legtöbbször a Hold árnyéka újhold idején a Föld alatt vagy felett húz el. De évente legalább kétszer a rendszer geometriája olyan helyzetű, hogy a Hold árnyékának valamely része a Földre hull, amit azon a területen napfogyatkozásként érzékelünk.
A legutóbbi teljes napfogyatkozást Magyarországról 1999. augusztus 11-én lehetett megfigyelni. Szeged akkor a teljes fogyatkozás sávjában volt, így a városból is nagyszerű látványban lehetett részünk.
A január 4-i napfogyatkozás során a földi megfigyelők számára azonban a Hold nem fogja teljesen elfedni a Napot, ezért láthatunk csak részleges fogyatkozást, amit életünk során többször átélhetünk. A részleges fogyatkozás a Föld nappali felének kontinensnyi méretű területeiről is jól látszik.

Biztonságos megfigyelés

SOHA NE NÉZZÜNK KÖZVETLENÜL A NAPBA, SE SZABAD SZEMMEL,
SE BINOKULÁRON VAGY TÁVCSÖVÖN, SE A FÉNYKÉPEZŐGÉP VAGY
A VIDEOKAMERA KERESŐJÉN KERESZTÜL!

A napkorong 1%-ának sugárzása a telehold fényének kb. tízezerszeresével egyenlő! (Pedig tudjuk, hogy a telehold is milyen vakító, főleg távcsövön keresztül). A Napba belepillantani még akkor sem szabad közvetlenül, ha már csak egy vékonyka sarló maradt belőle. Egy rövid pillantás is maradandó szemkárosodást okozhat, amelynek következményeit egész hátralévő életünk során el kell szenvednünk! Reméljük, nem ilyen módon lesz maradandó az élmény...
A szemünk elé egy szűrőt kell helyezzünk. Akkor elég sötét a szűrő, ha a napon kívül más (tereptárgy) képe nem látható rajta keresztül. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, túlexponált színes film vagy napszemüveg használata.
Ha nincs szűrőnk, a napképet ki is vetíthetjük a távcsövön keresztül. Minél messzebb van a vetítőernyő, a kép élesítéséhez annál jobban kell az okulárt az objektívtől távolítani. Nagy előnye a projekciónak, hogy egyszerre több ember is figyelheti a jelenséget. Kivetítésre az 5-10 cm nyílású távcső az ideális.

Észlelés Szegedről

A térképen megjelölt pontom várom az érdeklődőket Herschel-prizmás távcsővel és meleg teával január 4-én, 7.45-11 óra között. Infó-vonal: 30/383-03-74


Napfogyatkozás 2011. január 4. nagyobb térképen való megjelenítése

Mikor lesz a következő napfogyatkozás?

Január 4-ét követően a legközelebbi napfogyatkozásra 2015. március 20-án kerül sor, amikor a Föld más tájain teljes, míg Magyarországról 62-68%-os részleges fogyatkozást láthatunk. Ezt követően 2020. június 21-én már nagyszerűbb látványnak örülhetünk, mi Szegediek is, mivel ekkor egy úgynevezett gyűrűs napfogyatkozást láthatunk, reggel háromnegyed hétkor. Ezt követően a 2020-tól kezdve szinte minden évben valamilyen nagyságú részleges napfogyatkozás (’20, ’21, ’22, ’25, ’26, ’27, ’29) lesz megfigyelhető Magyarországról is.


A Duna TV és a Magyar Csillagászati Egyesület
napfogyatkozásokról szóló összeállítása
 
Ugyanez Szegedről és Paksról (Vigh Lajos) így nézett ki